Jelenlegi hely

Farsangi szokások, hagyományok

A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek.

A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (lásd: torkos csütörtök). A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.

A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

Magyarországon

A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott, stb.). A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.

 

 

A mulatság vége a húshagyó kedd: a farsang utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

"Fruskák, Zsuzskák, Dorottyák, járják a bolondját,
Dínomdánom vígalom, nincs a táncra tilalom,
Maskarások bolondok, rázzátok a kolompot,
Takarodjon el a tél, örvendezzen, aki él!"

A húshagyó keddet követi a hamvazószerda, ami a 40 napos nagyböjt kezdete.

Torkos csütörtök: régi magyar népszokás, a farsangi időszak vége után, a farsang farkát követő hamvazószerda utáni nap a torkos csütörtök.

A hamvazószerdán kezdődő 40 napos böjtöt torkos csütörtökön felfüggesztették egy napra, ilyenkor fogyasztották a farsangról megmaradt ételeket, kötelező volt a torkoskodás, fánkot és más zsíros ételeket készítettek. Húsvétig ez volt az utolsó alkalom a kiadós, "torkos" étkezésre.

 

Mit kell tudni a Torkos Csütörtökről?

A farsangi szokásokra jellemző volt a bőséges étkezés, a kiadós ételek fogyasztása. Húshagyó kedden éjfélkor abbamaradtak a mulatságok, és hamvazószerdán kezdetét vette a húsvéti böjt. A hamvazószerdát követő csütörtökön egy napra felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradékokat elfogyasszák. Ennek a napnak zabáló, tobzódó, vagy torkos csütörtök volt a neve.

 

Jó szórakozást, felhőtlen mulatozást kívánunk!

 

Forrás: wikipedia.org

 

Partnereink