Jelenlegi hely

Retró pletykák a virágkarneválról

Fél évszázadnyi történelem, több mint félezer virágkocsi, 65 ezer fellépő, öt kontinens, százezer önkéntes díszítő, több mint 100 millió szál virág….

1966 óta néhány év kihagyással minden év augusztus 20-án rendezik meg Debrecenben a Virágkarnevált. Ez az év nemcsak a Virágkarnevál éve, de azóta énekeljük a „Hol jár az eszem” című dalt Zalatnay Saroltával és a Nem leszek a játékszeredet Kovács Katival. A Magyar Televízió is ebben az évben rendezte meg először a Táncdalfesztivált, sőt az amerikai NBC tévétársaság is ekkor indítja útjára a Star Trek sorozatot.

1967-ben, a Virágkarnevál második évében szerepelt ez a kocsi - épp a híres Aranybika szálloda előtt

2018-ban a negyvenkilencedik karnevált rendezi meg a cívisváros, annak ellenére, hogy 52 éve tartották meg először a mai értelemben vett virágkarnevált. Néhányszor ugyanis elmaradt a rendezvény, 1979, 1980, 1982 és 1983-ban.

De ki mindenki és mi minden áll e mögött a sok szám mögött?

Korai civisvárosi emlékekben már szerepel a virágos ünneplés: 1900-ban a Debreczeni Polgári Kerékpáros Egyesület országos kerékpárversenyt rendezett. A verseny fénypontja a „nagyszabásúnak tervezett virágcorso, amelyet sok ízléssel, pompával akarnak megvalósítani.” A kerékpárosok azóta is fontos szerepet töltenek be a Karneválon: feldíszített járműveikkel a menet elején vonulnak.

1905-ben felhívás jelent meg a Debreceni Mentő Egyesület alapítására. Akkoriban ugyanis rettenetes állapotok voltak a 80 ezres városban, baleset esetén hosszú időbe került orvost keríteni. A Mentő Egyesület ügyét már több mint egy évtizede halogatta a város.  Még abban az évben az egyesület megrendezte a virágkocsi korzót a város főutcáján azért, hogy a bevételből mentőkocsit vásároljanak. A kiállított kompozíciók között egy mentőkocsi is szerepelt, mely nagy sikert aratott.

Miért épp virágkarnevál?

Az ötlet a Debreceni Népi Együttes 1963-as genfi vendégszereplésének köszönhető. Az ottani virágkorzón végigtáncolták a 8 km-es tó körüli utat. Béres András, a Debreceni Népi Együttes művészeti vezetője világot járt ember volt, ő vetette fel a Virágkarnevál rendezésének ötletét. Debrecen felismerte a 60-as évek elején, hogy a városnak szüksége van egy kiemelkedő rendezvényre, ahogy akkor már létezett a Szegedi Szabadtéri Játékok és számos rendezvény más városokban, pl. Sopronban, Balatonfüreden. Így 1966-ban meg is rendezték az első karnevált, mely hatalmas sikert aratott.

A következő évtől a művelődési osztály kapta a szervezés feladatát, amely koordinálta és lebonyolította a városi nagyrendezvényeket. A rákövetkező években egyre több kísérő rendezvény is szórakoztatta a közönséget.

Újsághírek az első aranykorból

1967-ben a „Virágos Debrecenért” mozgalom díjátadásán az egyéni versenyben Kulcsár Imre Polgár utca 2. szám alatti lakos a legszebb előkert díjaként egy mosógépet nyert. Szintén ekkor a Kerekes telepi fürdő társadalmi munkában való parkosításáért és rendben tartásáért a Hazafias Népfront körzeti bizottsága egy televíziót kapott.

A 3. Virágkarnevált 1968-ban Vitray Tamás, a Magyar Rádió és Televízió riportere kommentálta a debreceni közönségnek a nagyerdei stadionban. A vállalati kategóriában százezer forintot kapott a nyertes kompozíció, a második helyezett jutalma hetvenötezer, míg a harmadik helyezetté ötvenezer forint volt. A Miskolci Kertészeti Vállalat hosszú éveken át nagy sikert aratott kocsikkal volt jelen a fesztiválon. 1968-ban például virágból kialakított kompozíciójuk a kocsonyás tálban pislogó béka volt.

1969-ben, a 4. Virágkarneválon vettek részt külföldi fellépők először, Debrecen bolgár testvérvárosa, Sumen a nemzeti hagyományokhoz híven rózsából készítette el kompozícióját, az Európai Virágszövetség svájci képviselete szintén küldött egy művet. A Csapó utca sarkán álló tévékamerák elé érő menetre egy helikopter virágokat szórt, melyet a nézők zúgó tapssal jutalmaztak. Ekkor már karnevál szépeit is választottak, több mint 50 versenyző indult a címért.

1970-ben a díjnyertes karneváli kocsikat esti reflektorfény kísérte menetben meg lehetett tekinteni, a menetet érdeklődők tízezrei kísérték. A felvonulási menetet toronyzene vezette be, majd tűzijáték zárta.

A MÁV Járműjavító és a Hajdúszováti Lenin Termelőszövetkezet közös kocsija vállalati kategóriában az első helyezett lett 1974-ben: az első gőzmozdony mását jelenítették meg, mely a TSZ legfontosabb terményeit szállította, nagy siker volt. 80 ezer forintot kaptak érte a díj mellé. Iskola kategóriában a Fazekas Mihály Gimnázium vietnámi teaháza lett az első, fáradozásukért 30 ezer forintot nyertek.

A 70-es 80-as években a karnevál mintegy mozgalom, úgy működött. Munkahelyek, közösségek díszítették a kocsikat, sokszor generációk gyűltek össze, a részt vevő brigádok tagjai vitték a gyerekeket, unokákat is. Így aztán egy kicsit mindenki a magáénak érezte az egészet, mert maga is részese volt.

Sokan már reggel 6-kor jöttek hokedlivel, székkel, párnával, létrával, igyekeztek, hogy jó helyük legyen, jól lássanak – emlékezik egy riportban Máté László, aki több mint húsz éven át dolgozott a virágkarneválok felelős szervezőjeként. Akik ismerik, úgy is emlékezhetnek rá, ahogy ott vonul a menet élén vagy a menet mellett, kezében rádió, azzal tartja a kapcsolatot a kollégáival, jelzi, hol tartanak éppen, vagy mire kell figyelni. 

Legek…

A karnevál történetének legnagyobb kompozícióját a közönség 2017-ben csodálhatta meg: a különleges virágsárkány 21 méter hosszú volt, és csaknem százezer friss dáliával díszítették fel a készítői. Különlegessége, hogy mozogni, lélegezni és füstölni is tudott.

Az első karneváli menetnek is része volt egy különlegesség: a 270 centiméter magas, nyolc méter hosszú Erzsébet-híd Budapestről. „Két pótkocsit kellett összeépíteni, hogy kényelmesen elférjen. Nyomában jött három hűtőkocsi virág, melyet a híd feldíszítésére szántak.”

2016-ban felvonult ötösfogatként az az eredeti – és eddig a Hortobágyon őrzött – hintó is, amit 100 éve, 1916-ban készítettek az utolsó magyar király, V. Károly debreceni látogatására.

Az 50 év alatt megrendezett Virágkarneválokon 550 virágkocsi vett részt. Öt kontinensről 65 000 fellépő érkezett Debrecenbe. A kompozíciók elkészítésében, a rendezvények rendezésében 100 000 személy segédkezett. A virágkocsikhoz több mint 100 millió szál virágot használtak fel.

Virágból minden

A kezdetekkor rengeteg élővirágból készült kompozíció volt, majd idővel előtérbe került a szárított virág. Ennek előnye, hogy hamarabb lehet vele elkezdeni dolgozni, színezhetőbb, formálhatóbb.

Alkalmanként több mint húszféle növényt is használtak: szegfűt, őszirózsát, büdöskét, sóvirágot, a virágok mellett pedig fakérget, buzogányt, háncsot, nádat, sást, fenyőt, pálmaleveleket is akár. Művirág nem volt, élőből is azok, melyek nyáron teremtek. A kardvirágok mutatós piros, fehér, rózsaszín változatait például nagyon jól lehetett díszítésre alkalmazni. Ezeket az állami gazdaság hűtőházából vitték, s használták fel éjszaka díszítésre. Több lábon állt a virágbeszerzés, Győr, Kalocsa, Szeged környékén is volt egy-egy bázis, velük az akkori városi kertészet munkatársai kapcsolatban álltak. – meséli egy korábbi riportban Máté László.

A virágkompozíciók témái hihetetlenül széles skálán mozognak: klasszikus épületek, mint a debreceni Nagytemplom 1966-ban; sportesemények, mint a mexikói labdarúgó világbajnokságra reflektáló Mexico feliratú kocsi, történelmi témák és legendák, így 1996-ban a millecentenáriumra utaló kocsi, melyen Álmos vezér megáldja fiát, vagy a vikingek, dinoszaurusz.

A posta egy 18. századi hangulatot árasztó 4 ló húzta delizsánsza akár egy Jókai regényből is érkezhetett volna, Szinyei Merse Majálisa, Odüsszeusz hajója, óriás piros tükrös mézeskalács szív, robotok, meseszereplők, mint a tökhintó, Vizipók, Kisvakond, Micimackó és Nils Holgerson, Lúdas Matyi és az aranyszőrű bárány.

A Szent Korona-kocsit például, ami ma már ikonnak számít, annak idején az ingatlankezelő vállalat indította először, amikor bemutatták az István, a király című rockoperát. Az erdélyi nagy falurombolás időszakában erdélyi tájakat, házakat, kapukat idéztek felidéző kocsik vonultak.

A külföldi szereplők között Japántól Nigériáig, Mongóliától Belgiumig szerepeltek már egzotikus táncosok, örök fellépők a különböző városi felnőtt-és gyerek mazsorett csoportok és táncstúdiók, maskarások, fúvószenekarok, olasz zászlóforgatók, íjászok, néptáncosok, de ejtőernyősöket, francia középkori táncosokat is láthatott a néző az elmúlt évtizedekben.

A legszebb kocsi

A karneválkezdete óta megválasztják a legszebb kocsit, a legjobb művészeti csoportot, és közönségdíj is létezik.

Az első fénykorban virágkosárban ült a zsűri, olyan hírességek, mint a sztárnak számító Váradi Hédi, Homoki Nagy István filmrendező, dr.Pálfy József újságíró, Szász Endre festőművész. De a négy évtized alatt az ország legkedveltebb művészei is megfordultak a zsűriben, mint Jankovich Marcell filmrendező, Zsadon Andrea-Szolnoki Tibor művészházaspár, Ráckevei Anna, Bodrogi Gyula, Esztergályos Cecília,  Ádám Tamás, Knézy Jenő, Nyertes Zsuzsa, Verebes István, Xantus Barbara, Risztov Éva, Schell Judit és még sorolhatnánk.

Mára a technika fejlődése változtatott a korábbi gyakorlaton, 2013 óta a közönség sms-ben szavazhat a legszebb virágkocsira és produkcióra. Idén sincs ez másként, a debreceniek is hozzájárulhatnak ahhoz, kié legyen a közönségdíj, a közönségnek leginkább tetsző virágkocsira ugyanis egészen augusztus 20-án este 18.00-ig lehet SMS-ben szavazni a 06 (20) 20-20-220 telefonszámon. A közönségdíjas 150 ezer forint jutalomban részesül.  

A karnevál fél évszázados történetéről rendezne kiállítást a Főnix, amihez várják a történteket, fotókat.

 

- Debrecenimami - 

Forrás: sokszinuvidek.24.hu; turizmusonline.hu; debrecenikepeslapok.blogspot.com; dehir.hu; magyarvagyok.hu; Fotók: Debrecenimami, debrecenikepeslapok.blogspot.com

Partnereink