Halloween kontra Mindszentek
Klasszikusan megosztó ünnep a magyar kultúrkörben az angolszász, amerikai hagyományokkal teli Halloween.
- "Én magyar ember vagyok, Halottak napját és Mindenszenteket ünnepelek!" - hangzik az egyik oldal érve.
- "Mi haladunk a korral: Halloween-t ünnepelünk! Az különben is sokkal vidámabb!" - mondják mások.
Szülőként ennél összetettebb a dolgunk.
Tőlem szakemberként is sokszor megkérdezik, nem jobb-e, ha a gyerekek inkább Halloween buliba mennek, és vidáman ünneplik meg ezt az amúgy lelkileg nem könnyű ünnepet? Fontos-e kivinni őket a temetőbe, és a halálról beszélni velük? Nem lesz-e ez túl megterhelő a pici lelküknek?
Ahhoz, hogy érdemben tudjunk beszélni a kérdésről, érdemes megismernünk mindkét ünnep gyökerét.
Halottak napja
Amit talán a legtöbben tudnak Magyarországon az, hogy a mi ünnepkörünk katolikus vallási eredetű, és a Halottak napja felekezettől független ünnepnap. Az eredeti katolikus ünnepkörben ilyenkor gyertyát gyújtunk szeretteinkért.
Azért tesszük mindezt, hogy a róluk való megemlékezéssel, imáinkkal enyhítsük szenvedéseiket a tisztító tűzben. Így, mi élők azt érezhetjük, tehetünk valamit szeretteinkért akkor is, ha már nincsenek jelen a mindennapjainkban.
Halloween
A Halloween lényege a közhiedelmekkel ellentétben nem áll távol a magyar hagyományoktól. Eredete a kelta druidák hagyományaiban gyökerezik. A pogány ünnep a boszorkányok, démonok és szellemek napja volt.
Ezen az éjszakán egy hegytetőn a kelta papok tüzet gyújtottak, és megidézték a szellemeket, akik állatformában jelentek meg előttük.
A papok termény és állatáldozatot mutattak be nekik és körbetáncolták a tüzet. Tették mindezt azért, hogy a szellemek visszamehessenek az alvilágba és nyugalmat találhassanak.
Miután a tűz kialudt, a falu minden családjának vittek a parázsból, hogy kifüstöljék a házakból az ártó szellemeket. Reggel aztán állatbőrbe öltöztek, és háromnapos ünnepet tartottak isteneik tiszteletére.
Így jöhett létre az 5. században Szent Patrik munkásságának nyomán a kelta kereszténység ünnepe, az All Hallows Even (Minden Szentek Északája), ami később Halleween néven vált ünneppé első sorban angolszász területeken, majd lassacskán ismertté vált az egész világon.
A Halloween mai formájában a gyermekek ünnepe is: bár nem tudják legtöbben, de jelmezeikkel tisztelegnek a kelta hagyományoknak, és bár parazsat nem visznek magukkal, „csokit vagy csínyt!" (trick or treat) édességyűjtő útjuk során, egészen biztosan megtisztítják a házakat nevetésükkel a rossz gondolatoktól.
Jelmezbe öltözött gyerekek csokikat gyűjtenek a 60-as években Amerikában
Kell-e tehát elhatárolódnunk a Halloweentől, vagy a Halottak napjától?
Pszichológusként is azt gondolom, hogy nem.
Ha ismerjük és megosztjuk a gyerekekkel az ünnepek történetét, megoldási utat is mutatunk nekik egyféle vigaszra. Hiszen mindkét ünnep fontos momentuma az áldozat, legyen ez gyertya, ima vagy akár gabona, illetve lássuk be: manapság főleg a temető látogatásra rászánt idő… A gesztus által pedig megszabadulhat lelkünk némi fájdalomtól, amit elvesztett szeretteink hiánya okozhat nekünk.
Szerző: Posztós Réka, pszichológus
www.posztosreka.hu
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges