Jelenlegi hely

Hogyan fordíthatod a javadra ezt a helyzetet?

A karantén időszak kilencedik hetében vagyunk. Ezt még kimondani is nehéz. A kezdetekor (március közepén) írtam arról a Facebook oldalamon, hogy ebben a helyzetben hogyan tudjuk megőrizni a lelki egészségünket.

Azóta mi történt?

Én is begubóztam az otthonomba, a kislányommal kettesben. Elindult az online oktatás. Az első hetekben sokat segítettem neki a tanulmányokkal kapcsolatban, voltak kisebb hullámvölgyek, de rövid idő után helyére kerültek a dolog. A kislányom egyébként örült az előnyöknek: nem kell korán kelni, nem kell bemenni az iskolába, több ideje marad a saját dolgaira.

Ő introvertált típusként nem szereti a személyes megjelenést – mondjuk a ZOOM és a házi feladatként kért itthoni videó készítés kimozdította a komfort zónájából. De ezeken is túljutottunk közösen, igyekszem oldani benne a feszültséget, amit ilyenkor érez. Sokat beszélgetünk, sokkal több időt töltünk együtt, jobban látom, érzékelem a gondolatait, a félelmeit. Azon igyekszem, hogy a sikerekből táplálkozzon, a kudarcokból pedig tanuljon. Pl. volt olyan dolgozat, ami azért nem sikerült fényesen, mert elfelejtette, hogy akkor lesz és nem készült fel rá.

Segítek neki abban, hogyan rendszerezze a dolgait, mik a prioritások, mit jelent a határidő és hogyan szervezze hatékonyan a tennivalóit. Ugyanazokat az alapelveket tanítom neki, mint amelyekről a csoportos foglalkozáson beszélgetünk a felnőtt résztvevőkkel.

Tűzrőlpattant háziasszony üzemmódban

Közben átváltottam tűzrőlpattant háziasszony üzemmódra. Ilyen fontos kérdések pörögnek a fejemben, mint a „Mi a csudát főzzek ma?” vagy a „Jaj, már megint porszívózni, söprögetni, mosogatni kell!”. És itt van még a bevásárlás kérdése is.

Az első hetekben szabályosan görcs volt a gyomromban, amikor egy boltot kellett meglátogatnom, főleg, ha sokan voltak bent. Úgy éreztem, hogy nem kapok levegőt, szabadulni akartam minél előbb. Ezért aztán heti egyszeri alkalomra limitáltam a bevásárlást és ha lehet, olyan helyeket választottam, ahová kevesebben járnak, vagy olyan időszakban, amikor tudtam, hogy nem lesznek sokan. Aztán szép lassan megszűnt ez a fajta szorongás. Talán így van ez a katonáknál és, akik nap-mint-nap mennek harcolni? Hozzászoknak a helyzethez? Ilyen az emberi természet? Alkalmazkodik? És mindenkinek sikerül? Hogy történik ez?

Most megtapasztalhatjuk mennyire fontos a rugalmasság és ez most a kiváló helyzet ennek tesztelésére, nem? Ismeritek ezt az idézetet, amely Leon C. Megginson beszédében hangzott el:

„Darwin A fajok eredete című munkája szerint nem a legokosabb fajok, és nem is a legerősebbek maradnak életben, hanem azok, amelyek a legjobban képesek alkalmazkodni, amelyek a legfogékonyabbak a környezetükben végbemenő változásokra. Ezt az elméleti koncepciót ránk, egyénekre alkalmazva kijelenthetjük, hogy az a civilizáció képes fennmaradni, amelyik képes alkalmazkodni a változó fizikai, társadalmi, politikai, morális és szellemi környezetéhez.”

Egy biztos: az én lelki egyensúlyom visszaállt a kibillenés után.

Igaz, hogy korábban is sokat dolgoztam itthonról, de ezt árnyalták a konzultációk, az előadások, a baráti találkozók, amelyeken személyesen részt vettem, ide-oda utaztam – tehát nem voltam mindig otthon. És hogy ez mennyire hiányzik? Nagyon. Legalábbis az első időszakban így volt. Extrém sokat hívtam a családomat, a barátaimat, szomjaztam az kommunikációra, a személyességre és persze az emberi érintésre is (az ölelésre gondolok – nekem ez egy igazi doppingszer).

A másik tényező, ami befolyásolta az a pánik érzése volt (vagy legalábbis erős szorongás). A rám zúduló vírushírektől, a „meddig fog ez tartani”, „mi lesz, ha én is elkapom?”, „Mi lesz a gyerekkel, ha nagyon beteg leszek?” kérdésektől. Aztán ez elmúlt.

És hogy mi segített?

Például a feszültségoldás

Sport, légzéstechnika. Elkezdtem rendszeresen futni és otthon tornázni, a kislányommal beiktattunk kisebb sétákat a közelünkben.

Az emberi kapcsolatok fenntartása

Családdal is, barátokkal is. Jó érzés, hogy ugyanúgy megbeszélünk dolgokat és fenn tudjuk tartani a kapcsolódást.

Napirendet állítottam fel

Mely keretet ad az életemhez ebben az időszakban, ez pedig valahogy biztonságot jelent.

Célokat jelöltem ki magamnak

A futással kapcsolatban egy kihívást állítottam fel magamnak, vállalkozóként csatlakoztam olyan csoportokhoz, ahol fejleszthetem marketing tudásomat, vagy kipróbálhatom és gyakorolhatom az online tréningek eszközeit hasonló szakmában tevékenykedőkkel.

Persze azt hozzáteszem, hogy a fentiek nem az első pillanattól működnek így.  Az első két hét zilált volt és szétesett, a szorongás volt az uralkodó érzés. Aztán szépen szembenéztem magammal és tisztáztam, mi a helyzet, megnéztem, milyen érzéseim vannak ezzel kapcsolatban, majd átgondoltam, hogyan javíthatnék ezen az állapoton.

A kérdéseim magam felé – amelyek neked is segíthetnek:

  • Mi a fontos nekem jelenleg?
  • Mitől érezném jobban magam?
  • Hogyan engedjem el a szorongást?
  • Hogyan élhetem meg a pillanat örömét?
  • Mit tanultam magamról az elmúlt időszakban?

Szőke Kinga 
Life és business coach - Faircoaching

www.faircoaching.hu
https://www.facebook.com/Faircoaching/

- Kaposvárimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Előzzük meg a bajt!  –  A nyári szünetben is legyenek biztonságban!

Előzzük meg a bajt! – A nyári szünetben is legyenek biztonságban!

A nyári szünet alatt sok veszély leselkedik a gyerekekre, ilyenkor érdemes jobban odafigyelni rájuk. Ahhoz, hogy a nyár gondtalan legyen, felhívjuk a figyelmet néhány hasznos tudnivalóra.
Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Magyarországon a cöliákia becslések szerint a lakosság körülbelül 1%-át érinti, ami közel százezer embert jelent. A gluténmentes étrendet követők köre ennél tágabb: hazai adatok szerint a 15 éves és idősebb magyarok 1,8%-a követett gluténmentes diétát, a nem-cöliákiás gluténérzékenység pedig egyes becslések szerint már több százezer embert is érinthet. (1;2) Ezért a gluténmentes étkezés nem egy szűk, elszigetelt probléma, különösen akkor nem, ha a gyerekeket nézzük. Egy diagnózis vagy tartós étrendi korlátozás nemcsak a gyereket érinti, hanem az egész család hétköznapjait átrendezi: a bevásárlást, az uzsonnacsomagolást, az óvodai és iskolai ünnepeket, a menzával kapcsolatos döntéseket, a kirándulásokat és sokszor még azt is, hogy a szülő mennyire érzi biztonságban a gyerekét egy közösségi étkezési helyzetben.
Kicsi ruhák, nagy mentőakciók – így lesz kidobás helyett kedvenc darab

Kicsi ruhák, nagy mentőakciók – így lesz kidobás helyett kedvenc darab

A kisgyerekes ruhatár egy külön világ. A darabok gyorsan cserélődnek, mégis közben meglepően gyorsan el is használódnak. Egy body, amit pár hete vettél, már foltos. Egy nadrág térde elvékonyodott, pedig még bőven hordható lenne.Ilyenkor nem az a legjobb döntés, hogy kidobjuk. Ezek a ruhák nagyon jól javíthatók – ráadásul egy kis átalakítással még jópofábbak is lehetnek, mint új korukban.
"Elfogyott a gyömbérszörp?"

"Elfogyott a gyömbérszörp?"

A gyömbérszörpről először a 90-es években hallottam, a Hupikék törpikék egyik „dalában”. Igaz, akkoriban a gyömbér még nem volt mindennapos vendég a boltok zöldséges pultján. Aztán ahogy egyre könnyebben hozzáférhetővé vált, úgy kedveltem meg én is egyre jobban.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére