Jelenlegi hely

5 dolog, amit mindig is tudni szerettünk volna a babaúszással kapcsolatban

A babaúszás egy olyan családi vízi foglalkozás, ahol tudatosan kialakított játékrendszerrel építünk fel egy nevelési programot a vízben. Az életkori és élettani sajátosságokon alapuló foglalkozás segít a családon belüli kötődések elmélyítésben úgy, hogy a foglalkozások alatt a szülők végzik babájukkal a feladatokat a medencében. 

Az anya és az apa közösen, mindketten egyformán vehetik ki részüket a közös játékból, segítve ezzel a kicsi testi, lelki fejlődését. A baba és a víz kapcsolata különleges, hiszen 9 hónapig élt az anya hasában mielőtt megszületett. A vízzel történő érintkezés minden babában felidézi ezt az időszakot, és a medencében szüleik kezében újra átélheti, a szülők és a víz nyújtotta biztonságot. Minél korábban kezdünk egy babával babaúszásra járni, annál élénkebb lesz benne  ez az emlék, ezért már 3 hónapos kortól el lehet kezdeni a foglalkozást, amint a köldökcsonk teljesen begyógyult.

1. Tisztázzunk pár dolgot a búvár reflexről!

„A korai kezdés a babák búvár reflexe miatt is ajánlott, de nem azért mert idővel ez a reflex teljesen megszűnik, hanem azért, mert ahogy növekszenek a babák, a légzési reflex erősebb lesz és ezzel tovább tart visszahozni a babák víz alatti képességeit.” Ez a reflex velünk születik, és a babáknál akkor lép fel, ha vízbe kerül az arcuk, ilyenkor elzáródik a légcsövük és az orrukon át levegőt fújnak ki. Mindenféle egyéb véleményekkel kapcsolatosan a búvár reflex nem múlik el, hanem idővel, (minden babánál változó időben 8-12 hónapos kor között) felülírja a légzési reflex, mint létfenntartó reflex, és a búvár reflex háttérbe szorul, leépül. Gondoljunk arra, amikor szembe fúj a szél, a nyomásváltozás miatt azonnal beindul még felnőtt korunkban a „búvár reflex” hiszen akaratlanul visszatartjuk a levegőt. A babaúszás foglakozások alkalmával Pavlov reflex-kiváltó módszerének köszönhetően a feltétlen reflexet feltételes reflexé igyekszünk alakítani. Mégpedig úgy, hogy a baba arcát locsolva látjuk, hogy visszatartja a lélegzetét-beindult a búvár reflex, mondunk egy tetszőleges szót, általában: merülés, jön a víz, úszás, nagy levegő, stb. Így szépen, lassan elérjük, hogy a búvár reflex a szó hallatára, illetve a körülmények hatására is működésbe lépjen. Ez a reflex persze nem azt jelenti, hogy a babákat bármeddig lent lehet tartani a vízben. Megfelelő felügyelet, elég tapasztalat nélkül TILOS a fakultatív merülés a babákkal.

A vízben való mozgásnak több jótékony hatása is van, mert segíti az idegrendszer teljesebb fejlődésében, a koordinációs és egyensúlyozó képességének kialakulásában.

2. Tényleg annyira hasznos?

Röviden összefoglalva a babaúszás előnyei:

  • A rendszeres sportnak köszönhetően ellenállóbbá válik a szervezet a betegségekkel szemben, az állandó tevékenység pedig kötelességtudatra nevel, ami meghatározó lehet majd a későbbiekben.
  • A babaúszással megelőzhetünk olyan betegségeket, mint például a gerincferdülés, légzőszervi megbetegedések, stb.
  • A közös foglalkozások, dalok, mondókák rendkívüli módon fejlesztik a picik kommunikációs és szociális készségeit, segítik őket a későbbi beilleszkedésnél, egy új környezethez való alkalmazkodásnál.
  • Jótékony hatással van a babák koordinációs-, motorikus- és érzelmi fejlődésére.
  • Fontos bizalomépítő és szorongásoldó hatása van, és segíti a kicsiket a jó alvásban.
  • A közhiedelemmel ellentétben nem csak baba korban lehet elkezdeni a babúszást, sőt. Egy nagyobb gyermeknek is érdemes elkezdeni, hiszen rengeteget tud fejlődni, vízbiztonságot szerez, az úszástanulás is jóval könnyebben fog menni, és ugyanolyan ügyes merülő válhat belőle, mint egy kezdetektől járó babából.
  • A családi életre is jó hatással lehet, hiszen a játékok során összekovácsolódik a család, sok boldog pillanatot élnek át együtt, és sok nehézséggel birkóznak meg közösen.
  • Tudományos kísérletek kimutatták, hogy a babák mélyebben és nyugodtabban alszanak a testi megterhelés után.
  • Orvosi javaslatra ajánlott mozgásfejlődésben megkésett babák gyógytorna melletti kiegészítő fejlesztésére. Hiszen a vízben való mozgás könnyebb. Így hasznos lehet spasztikus és gyenge izomzatú csecsemők számára is.

3. Mi a helyzet a higiéniával?

Sokan félnek a fertőzésektől, az uszoda párás levegőjében elvileg jobban terjednek a különféle fertőzések, ennek ellenére nem mondható el, hogy az úszásra járó babák gyakrabban lennének betegek. Épp ellenkezőleg: az úszástól és attól, hogy már 3 hónapos kortól kezdve járnak közösségbe, erősödik az immunrendszerük és ellenállóbbak lesznek a kórokozókkal szemben. A foglalkozások ideje alatt minden helyszínen csak a babaúszáson résztvevők használhatják a medencét a tisztaság biztosítása érdekében. Az óra előtt és után kötelező a zuhanyzás mindenki számára. Valamint a babákra az úszópelenkán kívül egy úszónadrág, vagy fürdőruha használata előírt az esetleges „balesetek” kivédésére. A foglalkozásokon csak egészséges babák vehetnek részt. A víz fertőtlenítése klórral történik, de ennek mennyisége minimális, a babákra nézve veszélytelen.

4. Mikor tanul meg úszni a csecsemő?

Gyakran felteszik a szülők a kérdést: Mikor tanul meg úszni a csecsemő? A babaúszás nem úszásoktatás, de nagyobb lesz a csecsemő vízbiztonsága, megmarad benne a víz ösztönös szeretete. Könnyebben tanul majd meg úszni, nem okoz gondot a lélegzés. Az óvodás úszótanfolyamokon a gyerek magára van utalva, azt kell csinálnia, amit mondanak. A babaúszáson a többieket figyelve, szülői közvetítéssel sajátítja el a vízben való haladáshoz szükséges mozdulatokat, így azokat ösztönösen használja majd.

 

5. Minden baba szereti a babaúszást?

Mint tudjuk minden baba más személyiség, ami már a születés pillanatában eldől. Vannak bátrabb hangadó és csendesebb érzékeny babák. Minden családban másképp nevelik a csemetéjüket, mások a szokások. Az első foglalkozásokon előfordul a sírás. Az idegen környezetet, az erősebb hangokat az érzékenyebb babák nehezen tolerálják. Kizökkentik őket az otthoni biztonságot adó környezetből, sokáig öltöztetik. Megérzik a szülők belső feszültségét, az első órától való félelmet, izgalmat. Ezek a kezdeti kellemetlenségek a rendszeres foglalkozásokon való részvétellel szépen elmúlnak. Az első alkalommal csak imitált merülést végzünk, nehogy negatív élményben legyen része a babának. Több hetes locsolgatással készülünk fel az igazi merülésre. A foglalkozásokon fontos a rendszeresség, a fokozatosság és a következetesség. Ezek a babák előbb utóbb tényleg megszeretik a vizet, és később könnyebben megtanulnak úszni, gyorsabban szocializálódnak, immunrendszerük erősebb lesz, tanulási folyamatuk és mozgásfejlődésük felgyorsul. A szülők pedig pár óra után megszerzik azt a rutint, biztonságot, ami ezekhez az órákhoz szükséges.

Ne feledjük, a csecsemőkorban szerzett első tapasztalatok az egész életre hatással lesznek. Minél több pozitív élménnyel gazdagítjuk csemeténket, minél nagyobb szeretetben nő fel, annál nagyobb esélyt adunk egy pozitív beállítottságú boldog életnek.

Szerző: Nagy Krisztina védőnő, babaúszás oktató, Békés

Képek: szerző saját képei

Foglalkozásokat az AKTUÁLIS PROGRAMOK menüpontunkban találsz.

Hozzászólások

Azt a felszabadultságot, mozgásszabadságot és bizalmat megélni, amit a beléd kapaszkodó kisbabád szemében látsz, semmi máshoz nem fogható élmény.

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Magyarországon a cöliákia becslések szerint a lakosság körülbelül 1%-át érinti, ami közel százezer embert jelent. A gluténmentes étrendet követők köre ennél tágabb: hazai adatok szerint a 15 éves és idősebb magyarok 1,8%-a követett gluténmentes diétát, a nem-cöliákiás gluténérzékenység pedig egyes becslések szerint már több százezer embert is érinthet. (1;2) Ezért a gluténmentes étkezés nem egy szűk, elszigetelt probléma, különösen akkor nem, ha a gyerekeket nézzük. Egy diagnózis vagy tartós étrendi korlátozás nemcsak a gyereket érinti, hanem az egész család hétköznapjait átrendezi: a bevásárlást, az uzsonnacsomagolást, az óvodai és iskolai ünnepeket, a menzával kapcsolatos döntéseket, a kirándulásokat és sokszor még azt is, hogy a szülő mennyire érzi biztonságban a gyerekét egy közösségi étkezési helyzetben.
Kicsi ruhák, nagy mentőakciók – így lesz kidobás helyett kedvenc darab

Kicsi ruhák, nagy mentőakciók – így lesz kidobás helyett kedvenc darab

A kisgyerekes ruhatár egy külön világ. A darabok gyorsan cserélődnek, mégis közben meglepően gyorsan el is használódnak. Egy body, amit pár hete vettél, már foltos. Egy nadrág térde elvékonyodott, pedig még bőven hordható lenne.Ilyenkor nem az a legjobb döntés, hogy kidobjuk. Ezek a ruhák nagyon jól javíthatók – ráadásul egy kis átalakítással még jópofábbak is lehetnek, mint új korukban.
"Elfogyott a gyömbérszörp?"

"Elfogyott a gyömbérszörp?"

A gyömbérszörpről először a 90-es években hallottam, a Hupikék törpikék egyik „dalában”. Igaz, akkoriban a gyömbér még nem volt mindennapos vendég a boltok zöldséges pultján. Aztán ahogy egyre könnyebben hozzáférhetővé vált, úgy kedveltem meg én is egyre jobban.
Illatos kincs a bokrokról – ezért érdemes most bodzát gyűjteni

Illatos kincs a bokrokról – ezért érdemes most bodzát gyűjteni

Május végén és június elején országszerte virágzik a bodza, amely nemcsak az utak mentén és erdőszéleken illatozik, hanem igazi konyhai és házipatikai kincs is. Sokan ilyenkor indulnak kosárral bodzát szedni, hiszen néhány marék virágból egész évre elegendő szörp, tea vagy akár különleges finomság készülhet.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére