A jogszabály szerint ingyenes étkezés jár (normatív kedvezményként) a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha
- három vagy több gyermek él a családban
- tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek él a családban - ebben az esetben a testvérek is jogosultak
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult
- nevelésbe vételét rendelte el a gyámhatóság
- a család egy főre eső jövedelme nem éri el a nettó minimálbér 130%-át. (Ez 2017-ben 110 223 forintot jelent, mivel a nettó minimálbér 84 787 forint.)
Ez utóbbi esetben a szülőnek önkéntes nyilatkozatot kell tennie az intézményfenntartó felé, melyben nyilatkozik, hogy az egy főre eső jövedelem a családban nem éri el a 110 223 forintot. Sajnos ma Magyarországon a bölcsödés és óvodás gyermekek tübb mint 90%-a ebbe a csoportba tartozik. Így elmondható, hogy szinte senki nem fizet a bölcsödei és óvodai étkezésért.
Fontos, hogy a felsorolt esetekben a megfelelő igazolást le kell adni az intézménynek a tanév megkezdésekor.
Még szerencsésebb, ha már augusztus végén nyilatkozunk. Érdemes ellenőrizni a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság lejárati határidejét, hiszen egy évre adják és minden évben meg kell újíttatni, ha a körülmények indokolják. A megújítás átfutása körülbelül egy hónap.
Hogyan számoljunk ki az egy főre jutó jövedelmet?
A család összes nettó jövedelmét (ha van fizetett gyermektartásdíj, akkor annak összegét leonva) el kell osztani a családtagok számával. A jövedelemből kizárólag a családtag által fizetett tartásdíjat lehet levonni, a rezsi, vagy például a hiteltörlesztés összegét nem!
Ki családtag és kinek a jövedelmét kell figyelembe venni?
Az egy lakcímen élő:
- szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
- 18 éven aluli gyermeket,
- 25 évesnél fiatalabb, nappali tagozaton tanuló gyermeket (középfokú, vagy felsőoktatási intézményben),
- tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermeket, életkorától függetlenül,
- szülő vagy házastársa által eltartott rokont.
Az együtt élő nagyszülők jövedelme nem vehető figyelembe a jövedelem számításánál!
Mi számít jövedelemnek?
- munkaviszonyból származó (nettó) jövedelem és táppénz,
- vállalkozásból származó jövedelem (az őstermelői, szellemi és más önálló tevékenység is),
- nyugellátás, nyugdíjszerű ellátások,
- a gyermek ellátásához kapcsolódó jövedelmek: CSED, GYED, GYES, GYET, családi pótlék, kapott gyermektartásdíj, árvaellátás,
- rendszeres pénzbeli ellátások, pl: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ápolási díj, időskorúak járadéka, álláskeresési támogatás,
- egyéb jövedelem, mint pl. ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, bérbeadásból származó jövedelem, stb.
Mi nem minősül jövedelemnek?
- rendkívüli települési támogatás,
- lakásfenntartási támogatás,
- adósságcsökkentési támogatás,
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatás,
- gyermekvédelmi nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
- anyasági támogatás,
- súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei,
- vakok személyi járadéka,
- fogyatékossági támogatás,
- alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás,
- egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzés révén szerzett bevétel,
- háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (háztartási munka) a havi ellenértéke
(vagyis a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 4. § (1a) bekezdése szerinti ellátások) - a nyilatkozat benyújtását megelőzően megszűnt jövedelem.
Melyik hónap jövedelmét kell figyelembe venni?
- rendszeres jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtása előtti hónap nettó jövedelmével,
- nem rendszeres jövedelem, vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén, a nyilatkozat benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott nettó jövedelem egy havi átlagával kell számolni
Forrás: Magyar Közlöny 2017. évi 77. szám és Magyar Közlöny 2015. évi 105. szám
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
