Székely László, az alapvető jogok biztosa elmondta, hogy a gyakorlatban már működő közös munka megerősítését, továbbfejlesztését szolgálja a világszervezet szakosított intézményével kötött együttműködési szerződés, amelyet az ENSZ gyermekjogi egyezményének negyedszázaddal ezelőtti megszületése alkalmából írtak alá.
Hozzátette, ez az egyik leguniverzálisabb egyezmény, ahhoz eddig a Föld mintegy 190 országa csatlakozott, ez rögzíti a gyermekek jogait és az államok ezzel kapcsolatos kötelezettségeit.
Kitért arra, hogy az emberi jogok tisztelete a gyermekjogok elismerésével kezdődik. A gyermekek jelenének, a jövő felnőtt társadalmának védelme és jogainak garantálása közös felelősségünk - hangsúlyozta az ombudsman, aki elmondta azt is: kiemelt feladata a gyermekjogok védelme, amelyet hivatala nemcsak az egyéni panaszokra reagálva, de proaktív módon is igyekszik ellátni.
Felidézte, több éve gyermekjogi honlapot és saját Facebook-oldalt működtet a hivatal, és évente indul hivatalból egy-egy időszerű kérdéskörre összpontosító gyermekjogi vizsgálat. Az idén ennek középpontjában a gyermekvédelmi rendszer átalakítása, a gyermekbántalmazást megelőzésére szolgáló jelzőrendszer működése áll.
Székely László kiemelte: a gyermeki jogok hazai érvényesülése terén jelentős változást és nagy kihívásokat jelent a gyermekvédelmi szolgálat reformja, amelynek egyik fontos célkitűzése, hogy a védelembe vett gyermekek minél kevesebb időt töltsenek nevelőotthonokban és minél többen minél hamarabb nevelőszülőkhöz kerüljenek.
Danks Emese, az UNICEF magyar bizottságának ügyvezető igazgatója a negyedszázaddal ezelőtti nemzetközi egyezmény megszületése óta világszerte elért eredményeket ismertetve elmondta: ez idő alatt a gyermekhalandóság mintegy felére csökkent, hozzávetőleg 90 millió gyermek az egyezményben rögzítettek érvényesülésének is köszönhetően megélte az 5. születésnapját. Ám még 2012-ben is több mint 6 millió kisgyermek hunyt el azért, mert esélyt sem kapott az élethez, a fejlődéshez, ami azt is jelenti: naponta átlagosan mintegy 18 000 kisgyermek hal meg olyan okok miatt, amelyek már szerény anyagi eszközökkel is kiküszöbölhetőek lehetnének.
A gyermekmunkára kényszerülők, kényszerítettek aránya világszerte 15 százalék, a lánygyermekek 11 százalékát adják férjhez, gyerekek milliói szenvednek erőszaktól, kegyetlen, megalázó bánásmódtól, elhanyagoltságtól a családban és az oktatásban, 230 millió olyan gyermek van, akit nem anyakönyveznek, így sokkal nehezebben férhet hozzá az egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz. Ugyanakkor negyedszázad alatt 1,9 milliárd ember került jobb higiéniai körülmények közé a javuló csatornázásnak, vízellátásnak köszönhetően, és 37 százalékkal csökkent a hiányos táplálkozás miatt fejlődésben visszamaradó gyermekek száma - ismertette a szakember, aki arra is felhívta a figyelmet: a nélkülözés világszerte nem egyenlően oszlik el.
Danks Emese a magyarországi viszonyokról szólva elmondta: a gyermekhalandóság negyedszázad alatt 65 százalékkal csökkent, 1990-ben 1000 élve születésre 19 gyermekhalál jutott, ma 6, ami hasonló az új-zélandi, a kubai vagy a montenegrói adatokhoz, de elmarad Luxemburgtól vagy Izlandtól, ahol 2 gyermek hal meg 5 éves kora előtt. Ugyanakkor az anyai halálozás aránya Magyarországon négyszerese a környező országokénak.
A szakember szóvá tette, hogy a hazai adatok bizonyos vonatkozásokban hiányosak: keveset tudni például a gyermekek alultápláltságáról, fejlődési rendellenességeiről, csupán arról vannak megbízható adatok, hogy a csecsemők 9 százalékának születési súlya alacsony.
Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes a rendezvényen azt emelte ki: jól átgondolt külső segítség nélkül a cigányság nem jut ki a "rendszerszintű hátrányok" csapdájából.
A biztoshelyettes beszélt arról, hogy a többségi társadalomtól jelentős mértékben elszakadt cigányság több szempontból is csapdahelyzetbe került. Az egyre alacsonyabb foglalkoztatottság, iskolázottság, társadalmi státus lefelé irányuló spirálja nehezen megállítható. A munkanélküliség egyik fő oka az alacsony képzettség, ugyanakkor egy családban csak akkor tanulhatnak, ha van, aki a keresetéből eltartja az iskolába járót. Az alacsony foglalkoztatottság egy másik oka az előítéletesség, ami tovább erősíti a rendszerszintű hátrányok visszahúzó erejét.
Ebbe a kedvezőtlen tendenciába illeszkedik a cigánygyermekek oktatásával kapcsolatban "az egyes intézmények közötti sajátos munkamegosztás, hogy ilyen semlegesen fogalmazzak" - jegyezte meg Szalayné Sándor Erzsébet, aki hozzátette: sajátos módon a szegénység - amely azt gondolnánk, hogy nem kedvez a gyermekvállalásnak - magas gyermekszámmal párosul, talán, mert sokak életének ez ad egyedül értelmet, miközben a viszonylagos jólét éppen, hogy nem kedvez a gyermekvállalási kedvnek.
Ezeknek a kedvezőtlen jelenségeknek a feltárásában segíthet az UNICEF-fel közös munka - mondta a nemzetiségi biztoshelyettes.
Forrás: MTI
