Jelenlegi hely

Ezek a mai fiatalok! - Jövőtervezés

"Az ifjúság nem idővel mérhető életszakasz, hanem egy állapot" – írja Márai Sándor az Egy polgár vallomásai című regényében. Állapotot rögzít tehát a közelmúltban publikált Magyar Ifjúság Kutatás 2016 című kiadvány is. Pillanatképet a fiatalok mindennapjairól, gondolkodásáról, terveiről.

A Család.hu most sorozatban mutatja be az ötödik magyarországi nagymintás ifjúságkutatás eredményeit. Az 1. rész itt olvasható.

A felmérésben nyolcezer magyarországi 15 és 29 év közötti fiatal nyilatkozott családalapítási tervéről, munkaerőpiaci lehetőségéről, tanulásra vonatkozó elképzeléséről, fogyasztási szokásáról, és az adatokat látva van miért büszkének lenni a magyar fiatalokra – írja az Új Nemzedék Központ megbízásából készült kiadvány köszöntőjében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Novák Katalin család-, ifjúság-és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár.

Jobb kilátások

A fiatalok munkapiaci pozíciója kedvezőbb 2012-höz képest. Jelentősen nőtt a keresőtevékenységet folytató 15–29 évesek aránya és a fekete foglalkoztatás is visszaesett. Emellett a munkahelyüket is alapvetően biztosnak gondolják a megkérdezettek. A magyarországi fiatalok kétharmada kizárólag Magyarországon képzeli el a jövőjét, egyharmaduk hosszabb-rövidebb ideig külföldön dolgozna vagy tanulna. 2016-ban a megkérdezett fiatalok 54 százaléka dolgozott, és ez az arány erős növekedést mutat a négy évvel korábbi felvételben tapasztalt 40 százalékhoz képest.

A jelenleg dolgozók mintegy 86 százaléka alkalmazott, 4 százalékuk önálló vállalkozóként tevékenykedik, az idősebb korcsoportban, azaz a 24–29 évesek között nagyobb, 5 százalék a vállalkozók aránya. A dolgozó fiatalok további 3 százaléka közfoglalkoztatott. A magyarországi 15–29 évesek 64 százalékának volt eddigi élete során olyan munkája, amelyért pénzt kapott, a megkérdezettek 36 százaléka azonban még sohasem dolgozott pénzért. 2016-ban a négy évvel ezelőtti adatfelvételhez képest a fiatalok között a munkatapasztalattal rendelkezők arányának emelkedése látható: korábban a megkérdezettek 59 százalékának volt már valamilyen bevételt hozó munkája.

A munkaerőpiacra lépést alapvetően befolyásolják a korábbi munkatapasztalatok. A 15–29 évesek körében az iskola mellett vállalt munka tekintetében szintén emelkedés figyelhető meg a 2012-es évhez képest a szünidei munkával kapcsolatban: a megkérdezettek 52 százaléka dolgozott valamilyen rendszerességgel az iskola mellett a szünidőben, ez két százalékpontos emelkedés.

A fiatalok 24 százaléka megtapasztalta már a munkanélküliséget, 13 százalékuk volt már regisztrált munkanélküli, 5 százalékuk nem regisztrált, további 6 százalékuk pedig mindkettő. A legnagyobb arányban a szakmunkás végzettségűek élték meg a munkanélküliséget, mindösszesen 58 százalékuk mondta, hogy még soha sem volt állás nélkül. A legjobb helyzetben a felsőfokú végzettségűek vannak, körükben a legalacsonyabb a munkanélküliséget megtapasztalók aránya.

Elvárások, jövőtervek

A 15–29 évesek nettó 238.795 forint átlagos fizetéssel lennének elégedettek. A válaszok szóródásából azonban arra lehet következtetni, hogy a fiatalok egy része feltehetően reális elvárást, míg másik része inkább idealizált elvárást fogalmazott meg. A Magyar Ifjúság Kutatás 2016 adataiból kiderül, hogy míg 2012-ben a fiatalok 33 százaléka tervezett munkát vállalni külföldön, ez az arány 2016-ban 31 százalékra csökkent, a külföldi tanulást tervezők aránya pedig 2012-ben 7 százalékról 2016-ra 8 százalékra változott.

A megkérdezett fiatalok 67 százaléka azonban nem tervez külföldi tanulást vagy munkavégzést, netán letelepedést, csakúgy, mint 2012-ben. A fiatalok 69 százaléka a jobb megélhetés reményében hagyná el az országot. A nyelvtanulás, a tapasztalatszerzés és a karrier lehetősége legnagyobb mértékben a 15–19 éveseknél és a diplomával rendelkezőknél jön számításba, továbbá a kihívásokat is leginkább ez a két csoport keresi. Az itthoni politikai helyzet miatt a fiatalok mindössze 12 százaléka hagyná el az országot.

Folyt. köv.

Forrás: csalad.hu

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Előzzük meg a bajt!  –  A nyári szünetben is legyenek biztonságban!

Előzzük meg a bajt! – A nyári szünetben is legyenek biztonságban!

A nyári szünet alatt sok veszély leselkedik a gyerekekre, ilyenkor érdemes jobban odafigyelni rájuk. Ahhoz, hogy a nyár gondtalan legyen, felhívjuk a figyelmet néhány hasznos tudnivalóra.
Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Magyarországon a cöliákia becslések szerint a lakosság körülbelül 1%-át érinti, ami közel százezer embert jelent. A gluténmentes étrendet követők köre ennél tágabb: hazai adatok szerint a 15 éves és idősebb magyarok 1,8%-a követett gluténmentes diétát, a nem-cöliákiás gluténérzékenység pedig egyes becslések szerint már több százezer embert is érinthet. (1;2) Ezért a gluténmentes étkezés nem egy szűk, elszigetelt probléma, különösen akkor nem, ha a gyerekeket nézzük. Egy diagnózis vagy tartós étrendi korlátozás nemcsak a gyereket érinti, hanem az egész család hétköznapjait átrendezi: a bevásárlást, az uzsonnacsomagolást, az óvodai és iskolai ünnepeket, a menzával kapcsolatos döntéseket, a kirándulásokat és sokszor még azt is, hogy a szülő mennyire érzi biztonságban a gyerekét egy közösségi étkezési helyzetben.
Kicsi ruhák, nagy mentőakciók – így lesz kidobás helyett kedvenc darab

Kicsi ruhák, nagy mentőakciók – így lesz kidobás helyett kedvenc darab

A kisgyerekes ruhatár egy külön világ. A darabok gyorsan cserélődnek, mégis közben meglepően gyorsan el is használódnak. Egy body, amit pár hete vettél, már foltos. Egy nadrág térde elvékonyodott, pedig még bőven hordható lenne.Ilyenkor nem az a legjobb döntés, hogy kidobjuk. Ezek a ruhák nagyon jól javíthatók – ráadásul egy kis átalakítással még jópofábbak is lehetnek, mint új korukban.
"Elfogyott a gyömbérszörp?"

"Elfogyott a gyömbérszörp?"

A gyömbérszörpről először a 90-es években hallottam, a Hupikék törpikék egyik „dalában”. Igaz, akkoriban a gyömbér még nem volt mindennapos vendég a boltok zöldséges pultján. Aztán ahogy egyre könnyebben hozzáférhetővé vált, úgy kedveltem meg én is egyre jobban.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére