Jelenlegi hely

Négy éve nő a házasságkötések száma Magyarországon

Az elmúlt négy évben folyamatosan nőtt a házasságkötések száma Magyarországon, így megállni látszik a 2000-es években jellemző kedvezőtlen irányzat - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményéből.

A házasság hete kapcsán kiadott elemzés szerint a házasságkötések száma a kilencvenes években évről évre csökkent, majd 2000-ben megugrott, akkor több mint 48 ezer házasságot kötöttek. Ezután tovább folytatódott a kedvezőtlen irányzat, amely 2010-ben érte el mélypontját, amikor mindössze 35 520 házasságkötés történt. Ezután lassú emelkedés kezdődött, tavaly pedig már megközelítette a házasságkötések száma a 2000. évi csúcsot: 2015 januárja és novembere között 43 190 házasságot kötöttek. Ez közel 17 százalékos emelkedést jelent 2014 azonos időszakához képest - emelték ki.

A legtöbb esküvőt tavaly Budapesten tartották, a legkevesebbet pedig Zala megyében, a fővárosi házasságkötések száma ezer lakosra vetített aránya meghaladta a 2011-es uniós átlagot - írták.

Az elmúlt 15 évben az első házasságukat kötők átlagéletkora öt évvel emelkedett: míg 2000-ben a férfiak 27,2, a nők 24,7 éves korukban házasodtak először, 2014-re a férfiak átlagéletkora 32,5 évre, a nőké 29,7 évre nőtt - közölték. A KSH adatai szerint az először házasulók aránya az összes megkötött házassághoz viszonyítva másfél évtizede 66-71 százalék között mozog, a válások száma pedig 2008 óta folyamatosan csökken.

A KSH Népességtudományi Intézetének munkatársai megállapították, hogy az első tartós párkapcsolatoknak csupán egytizede jön létre házastársiként, míg kilenctizedük a kilencvenes évek óta egyre elterjedtebb élettársi kapcsolatként, amelyek közül később minden második házassággal végződik. Változott az élettársi kapcsolatban élők köre, míg évtizedekkel ezelőtt inkább a válást vagy a megözvegyülést követően választották ezt az együttélési formát, addig manapság a házasságot megelőző vagy azt helyettesítő megoldásként tekintenek rá.


Megállapították azt is, hogy a 18-49 éves korosztály 13 százalékának van partnere, akivel nem él együtt. A tudatosan egyedüllétet választók csoportja a 30-49 évesek között csak három százalék, ugyanakkor ennek a korcsoportnak a 22 százaléka nem rendelkezik tartós párkapcsolattal, élettárssal vagy házastárssal, kétharmaduk viszont korábban már élt házasságban vagy élettársi kötelékben. Közülük minden másodiknak gyermeke is született: az e körbe tartozó férfiak 9, a nők 61 százaléka egyedülálló szülő. 

A házasság hete mozgalom két évtizede indult az Egyesült Királyságban, és ma már 28 országában tartják meg a programsorozatot. Magyarországon 2008 óta ünneplik a házasság hetét.

 

Forrás: MTI

 

Kíváncsi vagy mit gondolnak a gyerekek a házasságról, szerelemről, együttélésről, családról?

Olvasd el összeállításunkat: Szíves kérdések szívből jövő őszinteséggel

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Itt a Veganuár, Te tudod mi az?

Itt a Veganuár, Te tudod mi az?

Ne nevess ki, bizonyára tájékozottabb vagy nálam. Azt hittem sokáig, hogy a Veganuár kifejezés egy, a média által kitalált frappáns elnevezés a diétás januári étkezésre. Míg ki nem derült számomra, hogy egy levédett kifejezés és egy mozgalom.
Télen is kertészkedhetünk? Friss saláták egy virágládából!

Télen is kertészkedhetünk? Friss saláták egy virágládából!

Naná, hogy télen is ehetünk friss salátát! Nem is egy növény kedveli a hűvös időt, ha van egy jó ablakpárkányod van teraszod, kertészkedj!
Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre a más gyerekekkel való összehasonlítás?

Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre más gyerekekkel való összehasonlítás?

Milyen hatással van a gyerekek önbizalmára, ha állandóan másokhoz hasonlítjuk őket? Ha szülőként te is feltetted már magadnak ezt a kérdést, ez a cikk segít megérteni, mit tehetsz gyermekeid egészséges önértékeléséért. - Szalai - Lászlók Kitti pszichopedagógus és tanulásban akadályozottak szakos mesterfokozatú gyógypedagógus, az AStOP – Auditív- Stresszt Oldó program szakértője, a ” Játszva olvass! ” megálmodója és megalkotója írása.
Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

A hagyomány szerint a karácsonyi időszak lezárásának napja vízkereszt, január 6-a. Ekkor búcsúzunk az ünnepi díszbe öltöztetett fától. De miért éppen ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát? A válasz a keresztény ünnepkörben, a népi hagyományokban és az új kezdet szimbolikájában rejlik.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére