A magam részéről úgy gondolom, hogy sokkal érdekesebb arról az oldaláról írni egy jelenségnek, hogy mit lehet kezdeni vele, de legelőször érdemes megkísérelni felderíteni a jelenség okát, mert tanulságos lehet, amit ennek során felfedezünk: segít elindulni egy lehetséges megoldáshoz vezető úton.
Mik a halogatás okai?
1. Nem érezzük eléggé fontosnak az adott feladatot
2. Nem is érdekel minket igazán a feladat
3. Tökéletesen akarjuk végrehajtani, de mivel ez elérhetetlennek látszik, inkább bele se kezdünk
4. A teljesítményünk megítéltetése miatt szorongunk, aggódunk
5. Nehezen értjük a feladatot, nem egyértelmű számunkra a feladat
6. Attól félünk, hogy hibázunk, kételkedünk magunkban
7. Úgy érezzük, képtelenek vagyunk a feladatot kezelni
8. Nem áll rendelkezésünkre elég információ ahhoz, hogy úgy érezzük, el tudunk indulni
9. Úgy érezzük, elborítanak a teendők
10. Túlvállaljuk magunkat, és bármelyikkel is kezdenénk, szorongást okoz a helyzet
Ezek a lehetséges okok mind szorongást okoznak, és míg a stressz bizonyos mértékben és körülmények között segíthet jól helytállnunk, vagy akár felülteljesítenünk, addig a szorongás gyakran inkább hátráltat minket, akadályozza, hogy jól tudjunk teljesíteni.
Mit tudunk tenni azért, hogy kevésbé legyünk halogatóak?
Amennyiben felismertük, hogy szorongunk vagy tartunk valamitől, érdemes ott segíteni magunkon, ahol a problémát látjuk.
Például:
- Vizsgáljuk meg, hogy mennyire reális az attól való félelmünk, hogy nem lesz tökéletes az elvégzett feladat, és hogy mások emiatt megítélnek minket!
- Gondoljuk végig, hogy történt-e már ilyen a múltban, és ha igen, hogyan zajlott?
- Milyen volt a fogadtatás, hogyan éltük meg a helyzetet?
- Tényleg annyira katasztrofális kilátásokkal bír egy nem tökéletesen végrehajtott feladat, hogy érdemes szinte megbénítani magunkat miatta?
- Próbáljuk ki az erőnket, a képességeinket: mérjük fel reálisan, hogy adott idő alatt mennyit bírunk, és mi az, ami már tényleg meghaladja a képességeinket.
- Tartsunk egy kis szünetet, nem kell mindent egyszerre megcsinálni.
- A nagyobb feladatokat bontsuk fel akkora részekre, lépésekre, amelyek elvégzése számunkra belátható időbe telik!
Ehhez egy jó módszer lehet, ha az előző napon összeállítunk egy listát a következő napi teendőinkről, és mindegyik mellé odaírjuk, hogy mennyi időbe fog telni az elvégzése. Ha egy-egy részfeladattal készen vagyunk, jutalmazzuk meg magunkat 20-30 perc pihenőben egy teával, kávéval, vagy bármivel, amiben egy szusszanásnyit meg tudunk pihenni. - Gondoljunk vissza a hasonló helyzetekben szerzett előzetes tapasztalatainkra, és merítsünk hitet, önbizalmat az előző sikereinkből!
May Nikolett
pszichológus
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
