Jelenlegi hely

Hogyan köss barátságot magaddal?

Hibáinkra vagy az erősségekre érdemes koncentrálnunk a változás érdekében? A legtöbbször két végpont között ingázunk: nekem van igazam, a leglegleg-nek hiszem magam, vagy a hibáim tükrében ostorozom magam. A leggyakoribb, hogy hol itt-hol ott vagyok.

Ahelyett, hogy „vagyok, aki vagyok” nézőpontból szemlélném magam.

De mondd, valójában mennyire érzed magad elég jónak? Ha skáláznád, 1-től 10-ig mekkora értéket mondanál?

És mi kellene ahhoz, hogy 10-es legyen az érték? Vagyis hogy teljes mértékben elégedett legyél magaddal?

A „Nem vagyok elég jó!” hiedelem manapság népszerűbb, mint valaha. Millió elvárás között lavírozunk, meg akarunk felelni a párunknak, a magunk ideáljának, a főnökünknek, és a gyerekeinket is jól szeretnénk nevelni.

Néha Te is érzed, hogy ez lehetetlen???

Ez egy olyan játék, amiben nem lehet nyerni! Rohanunk, törekszünk, igyekszünk változni, mindig jobban csinálni a dolgainkat, hogy elégedettek legyenek velünk. Mások. Mert akkor mi is elégedettek lehetünk magunkkal...

Ez egy őrjítő mókuskerék, amiből jobb kiszállni, de hogyan???

A változás paradoxonja egy olyan szemlélet, mely megfordítja a gondolkodásunk. A változást a megismerés és elfogadás mentén szemléli:

A változás akkor következik be, amikor azzá válsz, aki vagy, és nem akkor, amikor megpróbálsz megváltozni. 

Arnold Beisser mottója látszólag ellentmond a józan észnek. Azon az elven alapul, hogy az elfogadással abbahagyjuk önmagunk kritizálását és korlátozását, utat nyitva új lehetőségek és kedvező alkalmak előtt, s így kialakulhat az előre el nem tervezett változás. Ha viszont szántszándékkal erőltetjük, hogy változzunk, mert a kritikáink szemüvegén keresztül nem tartjuk elég jónak magunkat, akkor blokkoljuk azokat a kreatív folyamatokat, melyben a változás spontán módon megtörténhet.

Mondd - mikor ismerted el utoljára ÚGY IGAZÁN önmagad?

Mikor néztél utoljára a tükörbe SZERETETTEL, mikor mondtad magadnak, hogy “szép vagyok”?

Mikor soroltad fel utoljára mindazt, amit elértél, amit fantasztikusan csinálsz, amire igazán büszke lehetsz, ahelyett, hogy folyton csak a hiányosságokra, és az “ez sincs még kész”-ekre gondolnál?

Mikor kérdezted meg utoljára magadtól, mihez lenne kedved - és csináltad azt, és csakis azt: engedélykérés és bűntudat nélkül?

Abban a pillanatban, amint megtanulod MEGISMERNI és ÉRTÉKELNI, amilyen valójában vagy, s amit teszel, és nem bántani magad mindazért, amire (még) nem jutott időd vagy figyelmed: soha többé nem szorulsz arra, hogy mások elismerjenek.

Az elfogadás a változás előszobája!

A következő videóban a céljaid eléréséhez szolgálok támpontokkal:

Jövő héten találkozunk:

Csilla


Jakab Csilla coach és meseterapeuta vagyok.

A Pantarhei-coaching megalapítójaként hiszek abban, hogy az egyedüli biztos pont az életben zajló szüntelen változásban csak önmaga lehet az ember. Az a belső erő, érték, esszencia, mely sokszor magunk számára is rejtve marad, vagy feledésbe merül… Tenni kell érte, hogy feltárjuk, megismerjük, összhangba kerüljünk belső értékeinkkel és kibontakoztassuk a világban. Hiszek az erőltetés nélküli, örömteli változás, fejlődés megélésében, s ebben támogatom a hozzám fordulókat is. Kedvenc témáim a nőiesség megélése; termékenység, mint anyává válás, és mint kibontakozás; a párkapcsolati fejlődés; értékalapú gyermeknevelés; tudatos életszervezés; életcél-küldetés megtalálása; betegségek üzenete; önfejlesztés; önismeret.

Bátran elküldheted nekem a kérdéseid, tapasztalataid. Kíváncsian várom, hogy szuperálnak nálad a vitalitástippek, illetve örülök, ha megírod nekem a saját bevált praktikáid!
Tegyünk együtt önmagunkért és jövőnkért!
Tarts velem közösségi oldalamon is! 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Kényes fotó került ki rólad a netre? Tehetsz ellene!

Kényes fotó került ki rólad a netre? Tehetsz ellene!

Egy pillanatnyi meggondolatlanság miatt akár a jövőd is tönkremehet. Tippek és tanácsok, mit kell és érdemes ilyenkor tenni.
Mindennapi maszkjaink – 17 gondolat az álarcokról

Mindennapi maszkjaink – 17 gondolat az álarcokról

„Nincs olyan álarc, amelyik félre ne csúszna néha.” – Idézetek a láthatatlan maszkjainkról.
Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Gondoltad volna, hogy a z éjszaka sötétjében is mosolygó, házainkat őrző hóembereknek saját ünnepük van? Ha nem, akkor ideje előkeresni a garázsba utolsó alkalommal elrejtett alkatrészeit, közeledik január 18-a, a hóemberek világnapja!
Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére